„Hannibál a kapuk előtt” - helyett „Rómaiak a kapuk előtt”

Nyomtatóbarát változatSend by email


Kis játékkal – így is fogalmazhattunk volna 2012. szeptember 9-én, a reggeli órákban Alsóörsön, a Fő utca 7. számú ház előtt sétálva, - mivel mintha a kapubejáró előtt egy jó állapotú, római kori, faragott kőoszlop töredéket láttunk volna ácsorogni, az aszfaltba ágyazva.

Munkatársaim – Kasza Katalin, régésztechnikus és Pálffy Sándor, restaurátor – kitartó munkájának és állhatatosságának köszönhetően a faragvány ma már a Laczkó Dezső Múzeum Régészeti Gyűjteményéhez tartozik. Lelkesedésükkel sikerült megnyerni az alsóörsi önkormányzat támogatását is. Hebling Zsolt, polgármester úr közbenjárt érdekünkben az ingatlan tulajdonosánál és az „operatív” munkában nyújtott segítségének is nagyon sokat köszönhetünk, akár a szállítás, akár a kapubejáró helyreállítása tekintetében.
A restaurálási munkák befejezése után az ókori kőemléket a múzeumigazgatóság római kori kiállítóhelyére, Nemesvámosra szállítjuk. Itt a VILLA ROMANA BALÁCA kőtárában helyezzük el, ahol nemcsak helyi, a temetkezéshez, halottkultuszhoz kapcsolódó, ill. az istenvilágba betekintést nyújtó kőfaragványok találhatók, hanem egész Veszprém megye területéről előkerülő, jelentős római kori műtárgyak is.

A jellegzetes helyi nyersanyagból, a vörös homokkőből faragott oszloptöredék valószínűsíthetően környékbeli műhelyben készült. A múzeumigazgatóság régészeti gyűjteményében több, hasonló megmunkálású, díszítésű töredéket ismerünk. A római korból Balatonalmádi és Révfülöp környékéről ismerünk művelés alatt levő, permi homokkő bányákat. A balácai lapidárium kőemlékeinek természettudományos vizsgálata a Balaton-felvidéki római kori bányák és műhelyek kereskedelmi kapcsolatáról tájékoztat bennünket - a bányákból nyersanyagként vagy (fél)kész áruként forgalomba került faragványok alapján.
A 40x40 cm-es lábazatot a négy sarkán stilizált levélmotívum díszíti, felül egy szélesebb gyűrűvel válik el magától az oszloptörzstől, aminek átmérője 33 cm.

Az alsóörsi műtárgyhoz megszólalásig hasonló oszloptöredéket ismerünk Szentkirályszabadja Szobahely néven nyilvántartott lelőhelyéről. A kőépületre utaló kő-, habarcs- és tetőfedő tégla törmelék között találták ezt a darabot 1965-ben.
Hasonló, de részletesebben kidolgozott levélmotívumokkal díszített, néhány kisebb sérüléstől eltekintve, ép kőoszlop került a lapidáriumba Csopakról. Az oszlop bázisa kisebb, oszloptörzs karcsúbb.

A megyében előkerült, párhuzamként állítható oszloptöredékek a Kr. u. 4. századból származnak.

Csirke Orsolya

007 alsoors 400x300
005 alsoors 400x300
001 alsoors 400x300
009 alsoors 400x300
019 alsoors 400x300
027 alsoors 400x300